Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hét dolog, amiért érdemes várni a sulit

Oké, első körben be kell látnunk, hogy az iskolakezdés pozitívumairól beszélni augusztus végén második felében éppoly nehéz, mintha arról próbálnánk meggyőzni egy pénzügyminisztert, hogy márpedig a gazdasági világválság jó dolog. Azért megpróbáljuk, és várjuk a további ötleteket és kommenteket a témában!

  • Újra találkozhatsz az alma mater legszexibb pasijával/csajával, és talán még közös programod is lesz vele!

Igen, a remény hal meg utoljára. Eddig csak messziről nézted ki magadnak, most viszont ott az esély - tíz hónapnyi esély, hogy egészen pontosak legyünk - egy nagyobb és komplexebb történetre. Ha igazán mázlista vagy, talán még egy angol csoportba is kerültök, netán közösen készültök majd az OKTV-re, együtt jártok majd rajzszakköre vagy irodalmi teadélutánra… a lehetőségek száma szinte végtelen.

  • Új embereket ismerhetsz meg: barátság, szerelem, inspiráció a köbön!

Minden évben érkeznek új emberek a világ valamennyi oktatási intézményébe: persze nem mindig új osztálytársak formájában, de diákokból és tanárokból egyaránt érkezik utánpótlás minden tanév kezdetekor. Miért jó ez nekünk? Végre lehet neked is legjobb barátnőd vagy spanod, netán betoppan egy titokzatos idegen, aki kinyit egy kaput a szívedben… de az se rossz, ha olyan tanár lép a színre, aki inspirál, megmozgat és helyes irányba terel végre!

  • Válogathatsz az új, izgi fakultatív tárgyak és szakkörök (középsuli) és izgalmas, beteg kurzusok (egyetem) között!

Az új tankönyvek és füzetek izgalma mellett ott van a tény, hogy idén is választhatsz egy sor tuti új tanulni-és tennivaló közül, legyen az iskolaújság, médiaszakkör vagy sminktanfolyam, netán a felsőoktatás bűvöletében valami elmebeteg szeminárium az orientalisztika tanszékről (pl. Középkori arab szerelem tanok vagy Mahabharáta blattolás szankszkritul) vagy csak agyhalott művészfilmek bambulása csütörtök esténként egy sor elvont indie-frizurás csákó társaságában a suli kávézójában!

  • Bemutathatod ruhatárad legfrissebb darabjait… sőt, a sulikezdés még egy indokot ad a további vásárlásra!

Az ember jobb esetben jelentősen bővíti ruhatárát nyaranta, és szeptember elején még elég jó az idő ahhoz, hogy az új trendi - vagy éppen testhezálló, kinek mi - darabokat nagyközönség előtt is felvonultasd. A legklasszabb, hogy a többség majdnem két hónapig nem látott, így nekik legalább egy hónapig úgy tűnik, mintha minden nap új dresszben mutatkoznál.

  • Az iskola jó ürügy a ruhák mellett egyéb új holmik birtokba vételére is!

Ha már régóta hadakozol a famíliával egy-egy fontos apróságért - pl. új monitor, normális működő mobiltelefon vagy egy netbook - most végre előrukkolhatsz a döntő érvekkel:
- a suliban aztán tényleg óriási szükséged lesz a cuccra
- egész nyáron keményen melóztál és spóroltál is rá
- három hónap távlatából a bizonyítványod se tűnik annyira rossznak.

  • Talán végre valaki felfedezi lappangó zsenialitásodat!

Az új év új reményei között érthető módon felbukkan a nem titkolt remény: talán egy gazdag mecénás vagy híres producer pont a 2009/10-es tanévben fedezi fel lappangó géniuszodat! Nem kell röhögni, rengeteg castingot tartanak iskolákban, a legtöbb pályázati felhívás először a környékbeli sulikba fut be, és hát Tisza Kata első sikerhozó írása is egy koszos-mocskosra gyűrött, fénymásolt iskolaújság hasábjain jelent meg! Lehet, hogy ez pont a te éved lesz - de a remény és a lehetőség mindenképpen meg van, otthon ülve viszont ugyanez nem mondható el.

  • Kereted kap a napod: nem csak lefekvés előtt láthatod a napfelkeltét.

Az egyik leggyakoribb szünidei „betegség” a későn kelés. Ugye ismerős: elhatározod, hogy nem olvasgatsz, tévézgetsz, netezel vagy bulizol reggel négyig-ötig és így még délután kettő előtt kihalászod magadat az ágyból, de a vakáció alatt nagyjából kétszer sikerül teljesíteni a projektet (akkor is csak azért, mert okmányirodába vagy dokihoz kell menni). Nos, jó hírünk van: a suli végre keretet ad majd napjaidnak, és így visszakapod a nappalt is. Ö’öm é’ bódóttá’!


Tíz dolog, amiért jó középiskolásnak lenni

Vannak, akik még csak álmodoznak az amerikai tinifilmeket idéző, pezsgő középiskolai életről, mások már nosztalgiával gondolnak vissza a gimis viszontagságokra… az alábbi tíz pont nekik is szól, nem csak azoknak, akik számára egy hét múlva nyílik ki a világ kapuja. Ők most izgatottak, kíváncsiak, de tartanak is az új kihívásoktól - mindez természetes, hiszen szeptembertől itt a középsuli, ami egészen új, más hozzáállást igényel!

  • Felnőtt(ebb)ként bánnak veled.

Nem kell kikéredzkedni, ha vécére mennél óra közben, csak felállsz és szépen kimész, már nem óvodázunk. Rendszerint nincs ülésrend, ott foglalsz helyet, ahol akarsz az osztályteremben (és az összes többi teremben is). Senki nem szól a szempillaspirál és a festett haj miatt, a tanárok többsége már nem tegez le csak úgy, szinte tapintani lehet a hozzáállásbeli különbséget.

  • Végre önálló döntéseket hozhatsz a tanulmányaiddal kapcsolatban.

Oké, még azért nem te választod az összes tárgyad, de míg az általános iskolába csak úgy bekerül az ember lakóhely és a szülők választása alapján, a gimit már te választod (kis segítséggel ugyan, de azért már tudatosan és önállóan). Tehát nagy a valószínűsége annak, hogy zömében olyat fogsz tanulni, ami érdekel is. Üdítő változatosság!

  • Nagyobb a választék az iskolán kívüli elfoglaltságokból is.

Minden valamire való középiskolának akad egy csomó izgalmas szakköre, sportcsapata és egyéb délutáni-esti rendezvénye. Az iskolaújságokat többnyire komolyabban veszik, mint általános suttyóban: fénymásolt rongyok helyett végre kiélheted a kreativitásod!

  • Választhatsz egy új nyelvet is!

Ha eddig csak egyetlen idegennyelvet tanultál, most itt az idő végre egy másodikat is választani. Ha most ügyes vagy, hamarosan két középfokú nyelvvizsgát tarthatsz a kezedben, ami lényegesen megkönnyíti számodra az egyetemi és egyetem utáni éveket - de erről majd később, egy külön cikkben.

  • Intelligens, hasonszőrű közegbe kerülsz!

Az általános iskolai osztályok rendszerint lakóhely alapján jönnek létre, szóval képviselve van egy átlagos kerület, lakóegység valamennyi embertípusa. Érthető, ha így nem mindenkinek egyezik veled az érdeklődési köre, esetleg egyéb kvalitások tekintetében is eltérnek tőled. Most ez végre megváltozik, zömében hasonszőrű emberekkel kerülsz egy osztályba.

  • Egy lépéssel közelebb kerülsz az álmaidhoz, céljaidhoz!

Bármilyen sulit választottál, egy lépéssel mindenképp közelebb visz az álmaidhoz: megtanítja azokat a dolgokat, amikre szükséged lesz ahhoz, hogy te később a legjobb közgazdászok,  könyvelők vagy asztalosok közé emelkedj. Ugyanakkor viszont nem tesz szakbarbarrá: a szakmai tárgyakon kívül is rengeteg mindent tanulsz, tehát nyugodtan gyakorolhatod tovább az éneklést azért, mert postaforgalmi suliba jársz (maximum te leszel az új Postás Józsi ;)).

  • A gondolkozásodat is fejleszti az újfajta tanulási, összegzési mód.

Önállóbban tanulsz a középiskolában, mint az előtte lévő nyolc évben. Sok helyen még hetedik-nyolcadikban is fix vázlatot diktál a tanár, mostantól viszont neked kell jegyzetelned, kiválasztanod a legfontosabbat a sok-sok információ közül. A témazárók nem csak egy-egy nyúlfarknyi cikkelyről szólnak majd, hanem nagyobb egységeket kell összefüggően átlátnod. Ez eleinte nehéz lesz, de idővel a javadra válik az újfajta, rendszerezett látásmód és gondolkozás.

  • Lehet végre véleményed is.

A tanulnivalók sorában megjelennek az esszékérdések, a kifejtős feladatok. Végre nem csak mások által kikristályosított gondolatokat kell tovább adnod, hanem önálló gondolatod is lehet. Sőt: középiskolában kimondottan kúl dolog vitatkozni, eszmét cserélni, több oldalról körbejárni egy-egy fogósabb kérdést.

  • Nem tartanak strébernek, ha ambiciózus vagy.

Általános iskolába még sokszor ciki minden órán jelentkezni és érdeklődést mutatni az elhangzottak iránt. Középsuliban már legalább két-három olyan óra van, amit azért választottál, mert érdekel, foglalkoztat, mert segíti későbbi tanulmányaidat, karrieredet. A többiek is így vannak ezzel: ezért végre nem ciki az, ha tényleg érdekel a biokémia, és nem csak a magatartás ötösért vágsz jó képet hozzá. Vigyázz, azért ne legyél túl nyomulós, a túlkapásokat azért itt sem tolerálja az osztály!

  • Előtted áll az egész élet és nyitva a világ!

A lehetőségeid száma ebben az időszakban szinte végtelen: még bármikor válthatsz (sulit, tantárgyakat, osztályt, fakultációt, specializációt, lakóhelyet stb.), 14-18 éves korban alkalmazkodik az ember a legkönnyebben új szituációkhoz, hiszen értelmileg már felfogja döntései súlyát, de még rugalmas és fiatal. Még nem késtél le semmiről, akár karrier, akár szerelmi ügyek a téma, és a középiskola ezernyi lehetőséget ajánl: külföldi ösztöndíjprogramok, országos és nemzetközi versenyek, OKTV, tehetségkutató programok, versenyek, pályázatok… amit csak el tudsz képzelni. Szerezhetsz jogsit és nyelvvizsgát, megtalálhatod a saját stílusod, és szerezhetsz néhány - nem sok, egy-két - olyan barátot, akik egész életedben melletted állnak majd!


Milyen legyen az iskolatáska?

Jobb esetben az iskolatáska - az összes többi holmihoz hasonlóan - az egyéniségedet tükrözi, ugyanakkor viszont a kényelem és a praktikusság is fontos faktor. Milyen tehát legyen a sulitatyó?

Érdemes várni a táskavásárlással az órarend rögzülésééig, amikor már pontosan tudod, milyen holmikat kell napi szinten befogadnia a tatyónak, melyik órára milyen méretű, formájú könyvek és füzetek szükségesek.

A legfontosabb, hogy a táska ne terhelje túlzottan a gerincet: a féloldalas, nagyméretű tatyók ezért a legkisebbeknek egyáltalán nem ajánlottak, hiszen 8-10 éves korban a nem megfelelő iskolatáska kóros gerincelváltozásokhoz is vezethet. Persze később is inkább a hátizsákok ajánlottak, ezek ugyanis egyenletesen osztják el a súlyt a hát egésze és a két váll között. Főiskolán vagy egyetemen, amikor az ember már csak egy-egy jegyzetfüzetet és két-három tollat cipel, már kilenghetünk kicsit az ún. postástáskák irányába: azokról a tatyókról van szó, amelyeket a válladon, a csípődön vagy a hátadon is hordhatsz.

Az, hogy hátzsákot vagy postáskát választasz, persze nem csak az iskola típusától függ, hanem attól is, hogy van-e lehetőséged egyes holmikat - szótárak, térképek, tornacuccok - a suliban tárolni. Bármelyik típust választod, ellenőrizd, hogy a (váll)pántok állíthatóak és elég puhák-e, így elkerülheted a későbbi kényelmetlenségeket.

Kerüld a trendi kézitáskákat, akkor is, ha a legnagyobb spirálfüzet elfér bennük: ezek a tatyók ugyanis hamar felmondják a szolgálatot nagyobb terhelés alatt, elvégre arra gyártották őket, hogy a sminkcuccok, a papírzsepi és a telefon kényelmesen elférjen bennük.

Persze nagy a kísértés, hogy minden évet új táskával köszönts, de ez valószínűleg fölösleges pazarlás (kivéve, ha nagyon jó vételről van szó ;)). Iskolatáskát rendszerint 2-3 évente vásárol az ember: ennyi idő alatt használódik el a régi és változik az ízlésünk és a divat.


A felsőoktatás miniszótára, kezdőknek

Még ha nem is pottyantál idén felsőoktatásba, akkor is napi szinten találkozol az egyetemre-főiskolára jellemző kifejezésekkel. Íme, egy minilista a legfontosabb kulcsszavakról.

kurzus - egyetemi/főiskolai tanóra, aminek két formája van: szeminárium vagy előadás

szeminárium - a szabályok természetesen minden intézményben mások, de egy dolog biztos: a szeminárium gyakorlatot jelent, ami 10-20 fős kiscsoportokban fogadja a hallgatókat.

Itt nem csak egy statikus előadást figyel az ember a padban, hanem aktív résztvevője az órának: kommunikálsz, kérdezel, kiselőadást tartasz. Van dolgozat, és az félévet általában háziesszé megírásával zárja az ember.  A szemináriumról általában csak három alkalommal lehet hiányozni, hiszen egy héten egy órád (egyszer kilencven perc) van csak, így egy félévre 10-12 szemináriumnál nem jut több egy tárgyból.

kollokvium vagy előadás - nagycsoportos egyetemi kurzus, ahol egyszerre sok-sok ember jegyzetel buzgón. Az előadásra nem kötelező bejárni: az a fontos, hogy jegyzeted legyen, és a vizsgát a félév végén sikeresen letedd. Vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, esetleg mindkettő.
szorgalmi időszak - az a nagyjából tíz hét, ami rendszerint szeptember elejétől december elejéig tart. Ilyenkor kurzusokat hallgat az ember, de vizsgaidőpontok nincsenek.
ZH - leánykori nevén zárthelyi dolgozat, nem tudjuk, miért zárt a hely, a lényeg, hogy egyszerű írásbeli felmérő, vagyis doga - részeredményét adja a szeminárium féléves jegyének. Csak szemináriumon van ilyen, az előadásnak nem sajátja a műfaj.
vizsgaidőszak - az a vészterhes pár hét december elejétől februárig, amikor a vizsgaidőpontok várják a hallgatókat. Ilyenkor már nincsenek előadások vagy szemináriumok, mindenki otthon tanul és reszket.
index - régen leckekönyvnek hívták, az a kis fekete keményfedeles füzet, amibe a hallgató jegyei kerülnek. A jegyeket mindig a tanárok írják be, a szeminárium vagy az előadás legvégén.
ETR és Neptun - egységes tanulmányi rendszerek, amiken keresztül a hallgatók online intézik ügyeiket (beíratkozás, tárgyfelvétel, vizsgára jelentkezés, vizsgaeredmény megtekintése, befizetések stb.). Minden intézmény maga dönti el, melyiket használja, a Neptun valamiért gányabb kivitelezésű, mint az ETR - nem bírja a túlzott terhelést, ezért szeptemberben és januárban gyakran szerepel szitokszavakkal egy mondatban. Az egységes tanulmányi rendszerek célja eredetileg az, hogy megkönnyítse a hallgatók dolgát és megkímélje őket a több órás sorban állástól - ehhez egyelőre még nem minden egyetem technikai háttere adott.

Tíz dolog, amiért jó egyetemistának lenni

Érdekes diskurzus alakult ki a Tíz dolog, amiért jó középiskolásnak lenni cikkünk alapján: voltak, akik liberálisabb iskolába kerültek, mások egy sor szigorú szabálynak kénytelenek megfelelni. Tény: a középfokú intézmények annyifélék, ahány suli van az országban… az egyetemi lét viszont már valamivel kiszámíthatóbb, és ennél fogva élvezhetőbb is!

  • Itt már tényleg azt tanulod, amit szeretsz!

Ha egyetemen csupa olyan tárgyba futsz, ami nem áll közel hozzád, az már szimplán a te hibád: középiskolában még keresi önmagát az ember, sokszor pedig a szülők nyomására döntesz, de 18 fölött már nem foghatod másra a felelősséget, ha rosszul választottál. Persze itt is megesik, hogy árnyékra vetődsz, de soha nem késő váltani! Egy dologra azonban jó előre készülj fel: nincs olyan terület, aminek nincsenek árnyoldalai… egy-két izzadós muszájkurzus félévente tehát még belefér!

  • Az óráidat TELJESEN magad választod meg.

Oké, a főiskola valamivel kötöttebb, mint az egyetem, ott sokszor kapsz kész órarendet. De a legtöbb szakon - az egyetemeken mindenképpen - magad döntöd el, milyen kurzust mikor veszel fel, és főként a hét hány napján, mettől meddig akarsz a suliban ülni. (Ha nem tudod pontosan, mit fed a kurzus szó, melegen ajánljlom A felsőoktatás miniszótára című cikkemet). Nincs is izgalmasabb annál, mint amikor először kapod kézhez a féléves kurzuskínálatot; ott a sok szaktárgy mellett a sok-sok beteg óra: középkori beduin szerelemtanok, mahabhárata blattolás szanksztritul, a nő az iszlámban vagy a karrier-grafológia, csak hogy a bölcsész-favoritok közül listázzunk néhányat.

  • Az előadásokra nem kötelező bejárni, a szemináriumokra pedig nem kell igazolást vinni, ha hiányzol.

Üdítő változatosság a középiskola szigorú jelenléti rendjéhez képest, hogy az egyetemen az előadásokra alapból nem kötelező bejárni, csak a vizsga tartozik a követelmények közé. Így elég azokon a programokon részt venni, ahol az előadás lebilincselő, izgalmas vagy a tanár lebilincselő személyiség és nemzetközi szaktekintély. A szemináriumokra - gyakorlati órákra - muszáj járnod, össz-vissz három hiányzás megengedett, ilyenkor viszont nem kell igazolások miatt aggódnod.

  • Új közeget, esetleg új várost ismerhetsz meg!

Megeshet, hogy az egyetem miatt messze sodródsz szülőhelyedtől, ami persze a honvágy állandó feszítő érzését plántálhatja beléd. A dolog pozitívuma azonban, hogy teljesen új embereket ismerhetsz meg, és felfedezhetsz magadnak egy új várost… méghozzá nem turistaként és „nem középiskolás fokon”, hanem élőben, felnőttként - úgy, ahogyan csak a helyiek ismerik.

  • Csatlakozhatsz a szellemi arisztokráciához.

Egyetemen már zömében komoly szaktekintélyek, de mindenképpen nagytudású szakmabeliek oktatnak, tehát nagy a valószínűsége annak, hogy a legjobb helyről kapod a tudást. Kivételek persze itt is akadnak, de ha ügyesen válogatsz - márpedig szabadon válogathatsz - és előre tájékozódsz tanárokról és kurzusokról, olyan tudásra és tapasztalatra tehetsz szert, ami egy életen át elkísér.

  • Az egyetemi bulik legendásak!

A hülye amcsi filmekben az unatkozó középosztály arra használja az egyetemi éveket, hogy férjet fogjanak maguknak, és rettenetesen el tudnak kettyenni, ha a parti nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. A valóságban - illetve az Atlanti-óceán partjától keletebbre - nem ez a módi, mi csak bulizunk ezerrel, amíg tart az az öt (hat…hét… nyolc… ;)) év. Szinte minden napra jut olyan buli, ahová az adott intézmény diákjai ingyen mehetnek, a kollégiumi partik és a házibulik pedig a szórakozás végtelen lehetőségét kínálják.

  • A kollégiumban már nincs kimenő-gond!

Korábban már megosztottam veletek egy igaz történetet a középiskolai lánykollégiumok 6-30-tól 16.30-ig működő világáról, amin ti rendesen el is borzadtatok. Nos: egyetemen az ilyesmi már csak pikáns nosztalgiaforrás, akkor jössz és mész, amikor jólesik (igaz, a portásbácsi néha kiborul, ha hajnalban felébreszted, viszont pár kedves szóval könnyen engesztelhető).

  • Önállóság, fél egészség.

Az egyetemi évek alatt önállóbb lehetsz, mint valaha. Sőt, még attól is önállóbb. Hiszen itt saját döntéseidre vagy utalva, és kénytelen vagy ügyeid érdekében olyan monszter fenevadakkal szemben is felvenni a kesztyűt, mint például a Tanulmányi Osztály vagy a HÖK.

  • Már felnőttként szabadon jöhetsz-mehetsz, de még féláron. És kapsz egy csomó támogatást.

Nincs ettől királyabb szetting: vége a „szüleim-nem-engednek-el”-parának, ugyanakkor a diákigazolvánnyal járó kedvezményeket fullosan kiélvezheted (pl. 80 kilométeres bérlet 50 ezer forint helyett egy ötezresért). Bónuszként, ha nappalis vagy, a maga szolid módján azért megszponzorál az állam is: szociális támogatás, lakhatási támogatás, jegyzettámogatás, ösztöndíj. Fontos, hogy minden félév elején utánajárj, mire vagy jogosult és hogyan juthatsz hozzá a téged illető támogatásokhoz. Yachtot nem veszel belőle, de azért nagyon-nagyon jól jön a pénz!

  • Tűzközelben az álmaiddal: a szakmai gyakorlatokon már nem csak fénymásolgatsz.

Míg a diákmunkák többsége lélekölő egyenfeladat, az egyetemi gyakorlat már lehetőséget nyújt arra is, hogy megmutasd, mi az, amihez valójában értesz! Illúzióid persze ne legyenek, a dolgokat úgyis élesben tanulod majd igazán meg, a szakmai gyakorlat azonban jó trenír!


Mennyibe kerül a különtanárod?

Az első két hét témazáró dolgozatai sok esetben fájdalmas felismerést hoznak magukkal: berozsdásodott kicsit a nyelvtudásunk, netán matematikai-logikai zsenialitás sem áradt szét a meleg nap hatására a vénáinkban. Egy a biztos: muszáj  összeszedni magunkat, és van, hogy ez egyedül nem megy. Szeptember közepén indul a magántanár-invázióóó!

tanar
  • Matekóra 1500 Ft-tól, határ a csillagos ég

Matektanárhoz jár a magyar diákok legnagyobb része: a többség hiányos tudása miatt kér segítséget, de olyanok is vannak, akik versenyre vagy felvételire szeretnének hatékonyabban felkészülni. Budapesten az átlagos, szaktanár által tartott, 60 perces matekóra 2500 Ft-ot kosztál, de ez az ár lehet jóval alacsonyabb is, ha például több diák ül be egyszerre egy tanárhoz, esetleg főiskolás diák tart órát. A főiskolások többsége már 1500 Ft-tól hajlandó órát adni, derül ki a Tanárkereső.hu által nyújtott információból. Ilyenkor ősszel az ő forgalmuk is megnő, de persze májusban és augusztus közepén is többen keresnek különtanárt, mint egyébként. A magántanár-közvetítéssel foglalkozó cégek egyébként úgy látják, nincs jelentős különbség a városi és a vidéki tarifa között, sokkal többet nyom a latba a tanár felkészültsége, szakmai tapasztalata.

A speciális vizsgára felkészítő órák többe kerülnek: egy tapasztalt egri matektanárnő például évek óta magántanárként dolgozik csupán, az ő táblával, színes munkafüzetekkel felszerelt otthonában egy hatvanperces, főiskolai színvonalú óra 7000 Ft-ba kerül. „Tudom, hogy ez viszonylag borsos ár, de a diákok ezért cserébe különleges munkafüzetet és megoldókulcsot is kapnak, illetve az otthoni feladatokat óra előtt ellenőrzöm, és azt külön megbeszéljük. Általában egy-egy diák heti egy órát vesz, a többi foglalkozás csoportos, 5-6 fős csapatokban zajlik. Így mindenkinek megéri” - mondja Olga, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik és szinte a város összes középiskolájában tanított már.

Kriszta középiskolai matektanár, Gyöngyösön vállal külön tanítványokat, az ő tarifája átlagosnak mondható: 2000 Ft/60 perc, ő viszont ezt óriási segítségnek érzi 60 ezer forintos fizetése mellé (a pályakezdő egyszakosokat többnyire csak óraadónak veszik fel, ami kevesebb pénzt jelent, mint egy főállás). Házhoz is kimegy, ami a kisiskolások esetében fontos szempont: szerinte a szülők hajlandóak többet áldozni a csemete okulására, ha nem kell fuvarozni a gyerkőcöt vagy a közlekedése miatt aggódni.


Egészséges étkezés a suliban

Rekordszámú iskolai megrendelés érkezett a Nestlé egészséges táplálkozás alapjait oktató Nutrikid programjára. Szeptemberben a hazai általános iskolák mintegy harmadában, 1100 iskolában folytatódik a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének támogatását élvező ingyenes oktatóprogram tanítása. A Nestlé a gyerekek között keresi a jövő életmód újságíróit is a Nutrikid Nutrihír pályázat kiírásával.

school

Minden harmadik magyarországi általános iskolában oktatják szeptembertől az egészséges táplálkozás és életmód alapjait a NUTRIKID gyerekek és az evés titka munkafüzet, a hozzá kapcsolódó tanári kézikönyv és a Piramis titka mesefilm segítségével.

Több mint 1100 iskola rendelte meg a 2009/10-es tanévre az oktatócsomagot, a résztvevő intézmények köre egy év alatt 235 újonccal bővült. A program 2003-as bevezetése óta közel 2700 általános iskola mintegy 200.000 kisdiákja sajátította el a biológia és egészségtan órák tematikáját kiegészítő, hiánypótló tananyagot.

„A NUTRIKID már több mint pusztán iskolai oktatóprogram, hiszen a tanárok és védőnők mellett, idén a mosonmagyaróvári Karolina kórház kóros elhízással foglalkozó osztályának munkatársaival és fogorvosokkal bővült a NUTRIKID-et oktatók köre, a kisdiákokhoz pedig most csatlakoznak először a Vakok és Gyengénlátók Általános Iskolájának tanulói” – mondta el Suhajda Krisztina, a Nestlé kommunikációs vezetője.

Az élelmiszeripari, táplálkozás és életmód vállalat idén a NUTRIKID Nutrihír pályázat kiírásával szeretné megszólítani az újságíró palántákat a tavaly meghirdetett sikeres NUTRIKID Olimpia pályázat folytatásaként. Az első félév végéig tartó megmérettetés során a Nestlé arra ösztönzi a gyerekeket, hogy osszák meg kortársaikkal az egészséges életmóddal kapcsolatban már elsajátított tudásukat nyomtatott magazin vagy blog formájában. Az online kategóriában jelentkezők a Nutrikid.blog.hu oldalon tehetik közzé írásaikat, fotóikat vagy rajzaikat. A két legjobb életmód magazint és a két legjobb online pályamunkát beküldő csapat 2010. januárjában valódi szerkesztőségi közegben, gyakorlott lapkészítők segítő keze mellett készíti majd el az első Nutrikid Nutrihír Magazint, a fődíj pedig negyed millió forint lesz.